Az okosépület gerince

Az okosépületeknek számos előnyük van. A gyors fejlődésben hogyan biztosítható az, hogy egy épület ne avuljon el technológiailag, hanem a jövőben is mindig alkalmazkodni tudjon az új követelményekhez?

Ehhez a Building Twin koncepciója lehet a kulcs.

Digitalizálás révén lehetőség nyílik az olyan okosépületek megvalósítására, amelyek megértik a környezetüket, és jobban szolgálják a használóikat. A kulcsot ehhez az adatok jelentik. Méghozzá sok adat. „Korábban néhány tucat adatpontot kellett egy épületben összekötni. Ma általában több tízezerről van szó, egyes esetekben akár százezrekről” – mondja Andrea Hofmann, a Siemens Building Twin termékmenedzsere. A tendencia pedig további növekedést mutat. Egyre precízebben rögzítik az épületben zajló folyamatokat: épületgépészeti berendezések, elektromos berendezések és különböző érzékelők ezrei szolgáltatnak információt például a rendszerek állapotáról és az épületben uralkodó körülményekről. Ezek felhasználhatók energiamegtakarításra, az épületek komfortjának optimalizálására, vagy a biztonság maximalizálására. De még ennél is tovább mehetünk: „Úgy gondoljuk, hogy néhány éven belül olyan épületek lesznek, melyek önállóan alkalmazkodnak az emberek igényeihez” – mondja Andrea Hofmann.

Digitális épületmodellek

Úgy egy évtizede egyre több új épületet terveznek digitálisan. A BIM (Building Information Modeling) segítségével digitális épületmodellek készíthetők. Ezek alkotják az épületek digitális ikerpárjának az alapját, amely lehetővé teszi a szakipari munkákat átfogó tervezést és az optimalizálást – még az első kapavágás megtétele előtt. Egy ilyen digitális modell – ideális esetben – az épület minden statikus adatát tartalmazza, például a helyiségméreteket, vagy az ajtók, ablakok, vezetékek, de a készülékek és érzékelők pontos helyzetét is. Ezzel vajon megoldódik a digitalizáció kérdése? Igen is és nem is: a BIM segítségével a tervezés és az építés során valóban jelentős többletérték érhető el. Ezeket a digitális modelleket azonban rendszerint pontosan a tervezés és az építés követelményeire optimalizálják. „Ha olyan digitális ikret szeretnénk, ami az épületüzemeltetés optimalizálására is alkalmas, akkor többletinformációra van szükség, méghozzá géppel olvasható formában” – mondja Andrea Hofmann. Az építtetőknek és a beruházóknak a jövőben biztosítaniuk kell, hogy már a tervezési szakaszban figyelembe vegyék, hogy a digitális ikert az üzemelési szakaszban is használják majd. Ennek jó néhány alapos oka van. „Egy épület teljes életciklusát tekintve a költségek 80 százaléka az üzemelési szakaszban keletkezik” – mondja Andrea Hofmann. „Így ebben a szakaszban érhető el a legnagyobb megtakarítás.” Ennek a potenciálnak a kihasználására a Siemens a Building Twinnel következetesen továbbvitte a digitális épületmodell ötletét, és optimalizálta azt az üzemelési szakaszra. A cél egy olyan digitális épületmásolat létrehozása volt, mely összekapcsolja a (például műszaki berendezésektől érkező) dinamikus adatokat a statikus épületszerkezeti adatokkal. „A Building Twin hidat alkot az épületszerkezet, a gépek és érzékelők épületben való elhelyezkedése, valamint az általuk létrehozott adatok között” – magyarázza Andrea Hofmann.

Pontosan lokalizálható hibaforrások

A statikus és dinamikus adatok ezen kombinációja számos új felhasználási lehetőséget kínál: így például a létesítménygazdák az üzemzavarokat már „nemcsak” megállapíthatják, de pontosan lokalizálhatják is a hibaforrásokat az épületben, és a képernyőn elemezhetik azokat. Ez lényegesen meggyorsítja az üzemzavarok elhárítását – ugyanakkor kifinomultabb előrejelző karbantartást tesz lehetővé. Mivel egy okosépület már nemcsak azt tudja, hogy hány ember tartózkodik az épületben, hanem azt is, hogy melyik helyiségben, lehetővé válik a felhasználó középpontba állítása: a világítás, a fűtés és a hűtés hajszálpontosan az igényekhez igazítható – akár az épület használójának személyes preferenciáihoz is. Amennyiben egy bizonyos időn keresztül elemzik a helyiségek használati adatait, az is kideríthető, hogy vannak-e alig használt épületrészek. Az ilyen tapasztalatok bekerülhetnek például az épület takarítási rendjébe. De alkalmat adhatnak arra is, hogy a kevésbé kedvelt részeket átalakítsák vagy más módon hasznosítsák. De ezek mind csupán példák. A Building Twin lényege valójában az, hogy az adatok teljes mértékben az igényeknek megfelelően használhatók fel. „Hogy milyen adatok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, mindig a használati esettől, illetve az abból származtatható haszontól függ” – mondja Andrea Hofmann. Ezzel a megközelítés nyitott és jövőbiztos: igény szerint bármikor, átlátható ráfordítás mellett fejleszthetők ki új alkalmazások. Kézenfekvő, hogy a Building Twin koncepció teljes potenciálja csak akkor használható ki, ha valamennyi épületadatot egy helyen tárolunk. Ezzel a Building Twin egyben a központi adatbázis szerepét is betölti, amelyben minden információ rendelkezésre áll, amit eddig a különböző felhasználások specifikus adatbázisaiban tároltak, és eltérő mértékben tartottak karban. A Building Twin ezzel az „igazság egyetlen forrásává” válik: valamennyi épülettel kapcsolatos információ megbízható forrása – és ezzel a jövő okosépületeinek gerince.