Valóra vált sci-fi: már a debreceni BMW-nél kopogtat a metaverzum

A Siemens első ipari metaverzuma Magyarországon valósul meg. 

Az ipari metaverzum lehetőséget kínál arra, hogy az építkezéseinket, a gyártási rendszereinket, az újításainkat a szimuláció segítségével optimalizáljuk, az esetleges hibákat kiszűrjük, és meghozzuk azokat a döntéseket, amik aztán kihatással lesznek a valóságra. Mindez a fenntarthatóságnak is kedvez, hiszen régi cél az emberiséget meggyőzni arról, hogy kevesebbet fogyasszon.

 

 

Sokan akkor találkoztak először a metaverzum kifejezéssel, amikor tavaly októberében Mark Zuckerberg a Facebookot Metára keresztelte, ezzel tudatva a nagyvilággal, mekkora lehetőséget lát benne. A metaverzum név már korábban is megjelent: egy író, Neal Stephenson sci-fi regényében bukkant fel először. A 30 évvel ezelőtt napvilágot látott kifejezéssel egy, a fizikai világtól elkülönülő, virtuális világot írta le a szerző. A koncepciót eddig az avatárok, a Second Life virtuális világa kapcsán ismerhettük meg. Ám a metaverzum nem korlátozódik a videójátékokra és a szórakoztatóiparra, hanem a fizikai gazdaság számára is kínál kézzelfogható előnyöket.

 

A Gartner a metaverzumot az öt legfontosabb feltörekvő trend és technológia közé sorolta az idei évre. A piackutató szerint 2026-ra minden negyedik ember már legalább egy órát fog tölteni a metaverzumban, hogy ott dolgozzon, tanuljon, vásároljon, vagy éppen szórakozzon. Bár játékvilágnak tűnhet, valódi pénzt kereshetnek a virtuális térben „játszók”, kapcsolatokat alakíthatnak ki, élményekkel gazdagodhatnak, a tér a munka, a szórakozás és az információ új központjává válhat. Így nem túlzás, hogy ez lehet az internet következő verziója. A Verified Market Research számításai alapján a metaverzum piacterének mérete két évvel ezelőtt 27 milliárd dollár volt, 2030-ra viszont elérheti a 825 milliárd dollárt.

 

A legnagyobb vállalatok sorban csatlakoznak a metaverzumhoz. A Gucci például már ebben a térben is árulja a termékeit, a Disney vidámparkot fejleszt, a Boeing itt tervezi megalkotni repülőgépeit, egészségügyi cég digitális kórházat létesít a konzultációkhoz, filmpremiert tartanak itt, a Vatikán a művészeti gyűjteményét állítaná ki, és a sort még hosszan lehet folytatni… Dubajban a következő öt évben 40 ezer virtuális munkahely létrehozását támogatják, amivel akár 4 milliárd dollárral nőhet a város GDP-je, a Facebook pedig 10 ezer új munkavállaló felvételét tűzte ki célul a projektben.

 

A metaverzum előnyeit a gyártó cégek is szeretnék kihasználni, és így az ipar 4.0 következő lépcsőfokára emelkedhetnek. Az ipari metaverzumban a vállalatok minden digitalizálható eszköze, folyamata valósághűen leképezhető, bejárható, elemei és egésze szimulálható, és ez alapján fejlesztési döntéseket lehet hozni a fizikai valóság számára. Így, ha például egy gyár termelékenysége lecsökken, a világ különböző pontjain lévő szakértők a virtuális valóságban találkozhatnak, a valós adatok alapján visszapörgethetik az időt addig, míg a tervek szerint történt a gyártás, majd megnézhetik, mi változott azóta. Ilyen ok lehet, hogy szoftverfrissítési sorból kimaradt a robotizált gyártósor egyik elemének upgrade-je. A virtuális térben lefuttathatják a frissítést, szimulálhatják ennek eredményeit, majd pozitív döntés esetén a valódi világban is megtehetik azt. De jól használható e technológia az oktatás terén is, akár egy távoli berendezés –mint pl. tengeri szélturbina– „helyszíni” bejárásához, szerelési modellezéséhez is. Az ipari metaverzummal tehát a következő szintre léphet a hatékonyság, a tervezés, a problémák megelőzése.

 

Az ipari metaverzum alapját képező digitális ikrek technológiája első alkalmazói között az igen komplex tevékenységet végző autógyártókat találjuk – könnyű ezt megérteni, ha csak a költséges töréstesztekre gondolunk. Egy prototípust csupán egyszer lehet összetörni, a digitális ikertestvérén –a valódi berendezés digitális másán– viszont a kísérletek akár változó paraméterek mellett is számtalanszor megismételhetők – ahogy tesztkilométerek milliói is megtakaríthatóak, áthelyezhetőek a szimulációs térbe. A technológia jól vizsgázott, hiszen a hagyományos töréstesztek pontosan ugyanazokat az eredményeket produkálták, mint a jóval költséghatékonyabb digitális modellen végzett számítások.

 

A folyamatok digitális modellezése tehát már most is valódi értéket mutat: ennek köszönhetően felére csökkent a BioNTech marburgi létesítményben a koronavírus elleni vakcina gyártásához szükséges felkészülési idő. Amikor Nankingban saját üzemünket építettünk fel, a szakemberek még a munkálatok első fázisát megelőzően szimulálták a létesítmény teljesítményét, így sikerült kijavítani a kisebb-nagyobb tervezési hibákat, például egy megfelelő szellőztetés nélküli festőgépet, amelynek módosítása később jelentős pénzbe és időbe került volna. Komplett városok tervezését tökéletesítheti a technológia, például Berlinben egy új negyed létrehozásához is használják, amely 100 százalékban szén-dioxid- és akadálymentes lesz.

 

A külföldi példák után nézzük meg, mi a helyzet Magyarországon! A hazai piacon is tapasztalható, hogy növekszik az érdeklődés a digitálisiker-technológia iránt, az ütem azonban sokkal lassabb, mint Nyugat-Európában, de még a régióbeli Csehországban is egyre gyakoribb megrendelői elvárás a digitális gyártásszimuláció az új kapacitások tervezése során, adott esetben ezt is „mellékelni” szükséges az ajánlathoz.

 

Mikor a munkaerőhiány és az energiaválság számos egyéb terület mellett az ipari termelékenység szinten tartását, növekedését is veszélyezteti, az egyik legfontosabb feladatunk, hogy olyan technológiákat fejlesszünk és alkalmazzunk, amelyek minél kevesebb erőforrást használnak fel. Ezt a célt is szolgálja az ipari metaverzum: egy virtuális, fotorealisztikus ipari környezet, ahol valós időben lehet a valóságból leképzett, vagy még csak virtuálisan működő eszközökkel, folyamatokkal dolgozni, és így újat, pluszt létrehozni –a valódi, termelő világ számára, „hiba” nélkül. Olyan technológiák kombinációjának köszönhetően születik meg az ipari metaverzum, mint például digitális ikrek, a mesterséges intelligencia, a valós idejű adatfeldolgozás, az 5G, az IoT.

A Siemens első ipari metaverzuma Magyarországon, a BMW debreceni gyáránál valósul meg a videókártyáiról ismert NVIDIA partnersége mellett, és amely új mércét állít fel az egyébként is rendkívül innovatív járműgyártásban. 

Erre azért is szükség van, mert a német autóipari vállalat a jövő év végéig 13 teljesen elektromos gépjárműtípust kínál majd a vásárlóinak, így változtatnia kell a gyártási környezeten és folyamatokon. Mindez alapos tervezést igényel, amelyben nagy szerepe van a digitalizációnak. Az új üzem 2025-ben kezdheti meg a termelést, így a modellezést támogató Siemensnek és az NVIDIA-nak is feszített munkára van szüksége. A gyár alapkőletételekor Milan Nedeljkovic, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja kiemelte, hogy a létesítmény a rugalmasság, a fenntarthatóság és a digitalizáció terén egyaránt az autóipar csúcstechnológiáját képviseli.

 

Megérkezve a vágyott jövőbe, mára itt tartunk: a technológia egy link a való világhoz, amelyben képesek lehetünk a problémák gyors és hatékony megoldására, új létrehozására. Ez elsőre még sci-finek tűnhet, ám ma fektetjük le az ipari metaverzum alapjait, a lehető legnagyobb alapossággal kivitelezve, összekészítve hozzá az építőkockákat.

 

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójának írása


Forrás: napi.hu